Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 157 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-157

Névmutató: Balázs Lajos

1991. február 13.

A Kriza János Néprajzi Társaság nov. 16-án tartott kolozsvári vándorgyűlésének témája az Oral History volt, vagyis a személyes történelem, pontosabban az emlékező történelem. A népi epika és az igaz történetek kérdésével foglalkozott Nagy Olga. A felszólalók között volt Vöő Gabriella, Gagyi József, Bíró Zoltán, Vetési László lelkész, Péntek János professzor, Egyed Emese, Mohay Tamás /Budapest/, Keszeg Vilmos és Balázs Lajos. /Oral History. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

1991. június 20.

Szabó Zsolt átveszi a Művelődés folyóirat szerkesztését, a szerkesztőség Bukarestből Kolozsvárra költözik. Szabó Zsolt a Kriterion néprajzi kiadványait gondozta évek óta. A Művelődési Minisztérium miniszterhelyettese, Horváth Andor nevezte ki Szabó Zsoltot főszerkesztőnek. 1989 után anyagi gondok miatt válságos helyzetbe került a Művelődés. A folyóirat elmaradt 1990/11-12-es és az idei számait pótlólagosan kiadják. Szabó Zsolt arról tájékoztatott, hogy folytatódik a Kriterion néprajzi sorozata. Kiadásra várnak a következő munkák: Nagy Olga szerkesztésében a Havadi falu társadalomnéprajzi monográfiája, a Torockói hímzőalbum, Palkó Attila-Zsigmond József Magyaró folklórkötete, Veresné Péter Ilona Mezőségi gyermekjátékok és Balázs Lajos Csíkszentdomokosi lakodalmas című kötete. /Fábián Imre: Jó napot, Művelődés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 20./

1991. december 13.

1992. október 15.

Dr. Balázs Lajos, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium tanára nyílt levelében vitatta az Erdélyi Körök Országos Szövetsége elnökének a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című, okt. 4-én elhangzott adásában tett megállapításait. Senki sem jószántából jött el, jelentette ki. Dr. Balázs Lajos feltette a kérdést, 1989 után ki kényszerített valakit szülőföldje elhagyására? A cikkíró nem tudja elfogadni azt sem, hogy többet tehetnek az erdélyiekért, mintha otthon maradtak volna. /Dr. Balázs Lajos: Levélféke az Erdélyi Körök Országos Szövetsége elnökének /és másoknak is/. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./

1996. június 20.

Kolozsváron, immár saját székházában tartotta meg évi közgyűlését a Kriza János Néprajzi Társaság, jelen volt Erdély minden tájegységének képviselője. Elnöki beszámolót Pozsony Ferenc tartott, beszámolt a székház rendbehozataláról, a társaság archívumának és adattárának létrehozásáról, a társaság kiadványairól, a pályázatokról, a szakmai vándorgyűlésekről, végül a Kárpát-medencében élő néprajzkutatók nyári szemináriumáról, amelyet Illyefalván rendeznek meg. A népszokáskutatás időszerű faladatai Erdélyben gyűjtőcímmel hangzottak el az előadások. Az előadók között volt dr. Keszeg Vilmos /Kolozsvár/, dr. Balázs Lajos /Csíkszereda/, Nagy Olga /Kolozsvár/, Barabás László /Marosvásárhely/ és Pozsony Ferenc. A közgyűlésen köszöntötték a 75 éves Nagy Olga népmesekutatót és a 70 éves Kossuth-díjas Kallós Zoltán zenefolkloristát. /Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./

1996. október 2.

Márton Áron 1907 és 1914 között a csíksomlyói, illetve az időközben felépült csíkszeredai Római Katolikus Főgimnáziumba járt. Az iskola, a jelenlegi Márton Áron Gimnázium egész hetes rendezvénysorozatot szentelt a nagy püspök emlékének. Bálint Lajos nyugalmazott érdek celebrálta a szentmisét, volt diákvetélkedő, iskolamúzeum avatása, majd tudományos ülésszakon idézték fel a főpásztor emlékét. Jakab Gábor, a Keresztény Szó (Kolozsvár) főszerkesztője Márton Áron emberi és püspöki nagyságát domborította ki, dr. Balázs Lajos helyi tanár, néprajzkutató oral historyn alapuló tanulmányt terjesztett elő a püspök fiatalkori éveiről, Miklós József tanár Márton Áron iskolával, oktatással kapcsolatos nézeteiről szólt, Egyed Albert szociológus, a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztérium osztályvezetője nemcsupán az erdélyi, hanem a huszadik századi magyar szellemi-közösségi élet egyik legfontosabb ihletőjének nevezte a püspököt. A jelenlevők megkoszorúzták az iskola folyosóján levő Márton Áron-emléktáblát. Lászlófy Pál, a Márton Áron Gimnázium igazgatója, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke és Szakács Lajos esperes, a városban levő Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium igazgatója kiválóan megszervezte az emlékezést. Ebből az alkalomból Emberkatedrális címmel helyi kiadványt is megjelentettek, mely a pedagógusok könyvészeti munkájának eredménye. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

1999. június 12.

Balázs Lajos csíkszeredai néprajzkutató két, néhány évvel ezelőtt megjelent kötete, Az én első tisztességes napom (Kriterion, 1994), valamint a Menj ki én lelkem a testből (Pallas-Akadémia, 1995) című szokásmonográfiák szerves folytatása a Pallas-Akadémia Kiadónál nemrég megjelent Szeretet fogott el a gyermek iránt. - A születés szokásvilága Csíkszentdomokoson című könyv. A két előbb említett kötet a szakemberek elismerése mellett nagy közönségsikernek örvendett. A csíkszentdomokosi közösségi élet átmeneti rítusainak kutatója és kiváló ismerője, dr. Balázs Lajos - a lakodalom, majd a halál és temetkezés szokásvilága után - ezúttal az emberi élet másik nagy fordulója, a születéshez kapcsolódó rítusok, szokások feltérképezésére vállalkozott. Ezzel a könyvvel teljessé vált az emberi élet három nagy és alapvető fordulójának monografikus bemutatása. A néprajzi trilógia egyedülálló szakmai próbálkozás, olyan értelemben is, hogy egyazon kutató ugyanazon település szokásegyüttesét tárja fel a vertikális vizsgálódás tudatos szándékával. /Mihálykó Éva: Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

1999. szeptember 16.

Dr. Balázs Lajos több évtizedes kutató- és gyűjtőmunkája eredményeként készült el a születés, házasság és halál hármas szokáskörét ismertető, feldolgozó és elemző monográfia-sorozat. A háromkötetes munka utolsó részeként megjelent Szeretet fogott el a gyermek iránt /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című monográfia, amely a születés mély rétegeit tárja fel: a csíkszentdomokosi szokásvilág rituáléját, a születéssel kapcsolatos ceremóniákat és hiedelmeket. /Szeretet fogott el a gyermek iránt. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./

1999. október 11.

Csíkszentdomokos iskolájáról az első feljegyzés 1597-ből való. Csíkszentdomokoson ma 654 gyerek jár iskolába, 277 pedig óvodába. Csíkszentdomokos iskolájából több neves személyiség került ki, köztük - akinek emlékét legjobban őrzi a Székelyföld - Márton Áron püspök, az iskola névadója. A csíkszentdomokosi oktatás 400. évfordulója alkalmából háromnapos rendezvénysorozatot szerveztek okt. 7-10-e között, melyen megjelentek Csíkszentdomokos testvértelepüléseinek képviselői és az ünnepelt iskola testvériskolái is. A résztvevők megkoszorúzták az 1944-es domokosi áldozatok emlékművét, és lerótták tiszteletüket a falu elhunyt pedagógusainak sírjánál. Okt. 9-én leleplezték a 400 éves csíkszentdomokosi oktatás évfordulójára felállított emléktáblákat. Dr. Balázs Lajos tanár, néprajzkutató neve nem ismeretlen a helyiek előtt, hisz fő kutatási területe Csíkszentdomokos. Az elmúlt években három kötete jelent meg, amelyek tudományos igénnyel dolgozták fel a falu szokásvilágát, ez ünnepi alkalomból pedig bemutatták a dr. Balázs Lajos által szerkesztett Csíkszentdomokos monográfiája /Márton Áron Humanitárius Egyesület Csíkszentdomokosért és a Székelyföld közös kiadása/ című kötetet is. A falumonográfia anyagának gyűjtésekor előkerült annak a 200 vértanúnak a neve, akik a két nagy világégés során áldozták életüket. Emlékükre a falu központjában a polgármesteri hivatal méltó emléket állított, amelyet szintén ez alkalommal avatnak fel /400 éves a csíkszentdomokosi iskola. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7., Ünnep a 400 éves domokosi oktatás alkalmával. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./

2000. január 7.

Hagyományosan minden év januárjában Csíkszeredában adják át a Kriterion-Koszorút. Idén dr. Faragó József néprajzkutató kapta a díjat, munkásságát jan. 7-én dr. Pozsony Ferenc egyetemi tanár, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke és dr. Balázs Lajos tanár, néprajzkutató méltatták. Dr. Pozsony Ferenc laudációjában elmondta: a 78 éves néprajzkutató életét a magyar folklór kutatására szentelte. Dr. Faragó József a Bolyai Tudományegyetemen népköltészetet és folklórt tanított, emellett folyamatosan végzett gyűjtőmunkát Moldvában, a Székelyföldön, a Kalota- és Aranyos vidékén, a Mezőségen és Biharban. Több, mint 7600 kézzel lejegyzett népköltészeti alkotás, 3100 magnetofonra rögzített népdal, népballada és népmese jelzi termékeny munkásságát. Dr. Balázs Lajos kiemelte, hogy az erdélyi folklórkutatók jelentős hányada Faragó József köpenyéből bújt elő. /(Hátsekné Kovács Kinga): Első hazai elismerés a termékeny és kitartó munkáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

2000. január 17.

Kolozsváron bemutatták dr. Balázs Lajos Szeretet fogott el a gyermek iránt című könyvét, ez a Csíkszentdomokosról írt monográfiájának harmadik darabja. A három kötet a falu életét mutatta be a házasság, halál és születés kapcsán. /Ketesdy Beáta: Könyvbemutató a Kriza János Néprajzi Társaságnál. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./

2000. január 25.

Január 22-e, a magyar kultúra napja alakalmából Magyarországon a Honvédelmi Minisztérium a Falvak Kultúrájáért Alapítvánnyal együtt a Magyar Kultúra Lovagja címmel négy erdélyit is megjutalmazott: dr. Balázs Lajos /Csíkszereda/ tanár, néprajzkutató - a néprajztudomány szolgálatáért, dr. Fodor Ferenc /Marosvásárhely/ szemészorvos, egyetemi tanár - gyógyító és tudományos munkásságáért, Kerekes Tóth Erzsébet /Marosvásárhely/ népdalénekes, előadóművész - a zenei anyanyelv megőrzéséért, Mészáros József /Marosvásárhely/ bibliográfus - könyvtárszervező és kulturális értékmentő munkásságáért. A díjkiosztás, illetve a lovaggá ütés szertartása jan. 21-én történt Budapesten, a Stefánia Palotában. /Erdélyi kitüntetettek a Magyar Kultúra Napján. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 25.

2000. május 15.

Máj. 13-án Csíkszeredán tartották meg a Néprajzkutatás Székelyföldön című konferenciát. Márciusban is ebben a városban találkoztak a néprajzosok, így lassan Csíkszereda a néprajzkutatók gyülekezőhelye lesz. Sok értékes előadás hangzott el, az előadók között volt Gazda József, Pozsony Ferenc, dr. Balázs Lajos, Tankó Gyula és Fülöp Lajos. /Kristó Tibor: Néprajzkutatás Székelyföldön. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 15./ Márc. 18-19-én a Kriza János Néprajzi Társaság tízéves fennállása alkalmából tartott tartotta ülését Csíkszeredában. /Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 20./

2000. június 9.

Máj. 31-én Budapesten átadták dr. Balázs Lajosnak a Magyar Néprajzi Társaság 2000. évi Ortutay-díját. Az Ortutay-díjat háromévenként ítélik oda a folklórtudomány terén kiemelkedő eredményt elérő kutatónak. Balázs Lajos néprajzi trilógiája egyedülálló szakmai teljesítmény a magyar néprajztudományban, mivel egy személyként, egyazon székely-magyar faluközösség /Csíkszentdomokos/ születéshez, házassághoz, halálhoz fűződő szokásvilágát tárta fel a magyarságtudomány számára. A díjat Kósa László akadémikus, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke adta át. /Dr. Balázs Lajos szakmai kitüntetése. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

2000. június 23.

Dr. Balázs Lajos csíkszeredai néprajzkutatót a Magyar Néprajzi Társaság Ortutay Gyula díjjal tüntette ki a folklórtudományban nyújtott magas teljesítményeiért. Dr. Balázs Lajos elmondta, hogy régi célja volt az emberi élet hármas nagy fordulójának a kutatása és átadása a magyarság-tudomány számára. Csoóri Sándor szerint a népszokás nem más, mint a történelem alatt élő tömegek metaforába sűrített története. A makró történelmen túl minden közösségnek megvan a maga története, ez pedig rendszerint a születések, házasságok és a halálok körül szerveződnek. Balázs Lajos régóta vallja, hogy a lokális kultúrában kell keresni az egyetemes kultúra lényegét. Ezért állapodott meg Csíkszentdomokoson és ezért tér mindvégig vissza oda. - A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium tanáraként vezeti a Domokos Pál Péter néprajz-kört, ahol a diákok minden évben kis egyéni kutatásaik alapján készített dolgozataikat mutatják be a diákok tudományos ülésszakán. - Balázs Lajos munkái valamennyi egyetemen kötelező tételként, bibliográfiaként szerepelnek. /Hátsekné Kovács Kinga: Egy tudományos életpálya hitelesítése. Interjú az Ortutay-díjas dr. Balázs Lajossal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

2001. január 5.

Id. Duka János Csíkszeredán volt tanár. 83 évesen halt meg 1990. december 2-án. Egész életét jellemezte a tudatosan vállalt népnevelői, nemzeti közösségéért dolgozó, a magyarság sajátosan a székelység szellemi vagyonát mentő folklórgyűjtői pálya. Id. Duka János a Bihar megyei Margittán született. Előbb falusi tanító, később Csíkszeredában körzeti iskolafelügyelő, majd 1945 után tanfelügyelő. Előbb ifjúsági íróként jelentkezett. Maradandó életművet viszont folklórgyűjtőként hagyott hátra. Önálló kötetei közül ismertek: Gyermekszíndarabok (Csíkszereda, 1946); Székely lakodalom, Székely fonó (Csíkszereda, 1947); Kilenc kéve hány kalangya? Anekdoták a székelyekről (Kriterion, Bukarest, 1982); Elsüllyedt kincs. Mesék (Ion Creanga Kiadó, 1993); Üti Páké Barátost (Csúfolódó székely népköltészet) /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1995/. - Az 50-es évek végén Dukát rendszer elleni izgatás hamis vádjával eltávolították a tanügyből, fél évig fizetést sem kapott, noha öt gyermek édesapja volt. /Dr. Balázs Lajos: Az eszményi önkéntes folklórgyűjtő. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 5./

2001. január 16.

A tervezett magyar nyelvű magánegyetem csak akkor kap alapítási engedélyt, ha a leendő szakok közül legalább egy román nyelvű lesz - jelentette ki Ioan Mihailescu, az országos akkreditációs tanács (CNEAA) elnöke. Mihailescu professzor elmondta, hogy a tanács jelenleg a magyar nyelvű magánegyetem alapításával kapcsolatos jogi kérdéseket vizsgálja, a csíkszeredai helyszíni szemle eredményéről készült jelentés pedig február elejére várható. A tervezett egyetem működtetésére létrehozott Sapientia Alapítvány elnöke, Tonk Sándor úgy kommentálta Mihailescu professzor kijelentését, hogy feltehetően a törvény értelmezésében van eltérés: az akkreditációs törvény a kötelező román nyelvű szakot csak a meglévő felsőfokú tanintézetek szétválásával, illetve meglévők összeolvadásával alapított egyetemek esetében ír elő. Hasonlóan értelmezte a törvényt Asztalos Ferenc, az RMDSZ oktatási kérdésekkel foglalkozó parlamenti képviselője is. Dr. György Antal közölte, hogy a csíkszeredai tagozaton román nyelv és irodalom szakot kívánnak létrehozni, ahol a magyar tannyelvű iskolákban tanító romántanárokat akarnak képezni. A szak létrehozásával megbízott személy dr. Balázs Lajos romántanár. /Sarány István: Erdélyi magyar magánegyetem. Kötelező román nyelvű szak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 16./

2001. június 15.

Elégtétel számomra, hogy szakmai szempontból semmilyen természetű kifogás nem merült fel a Sapientia Tudományegyetem keretén belül tervezett román-angol szak akkreditációs kérelmével kapcsolatban - jelentette ki a dr. Balázs Lajos. A szak indításával megbízott pedagógus elmondta, hogy az országos akadémiai felmérő és akkreditáló bizottság (CNEAA) által kiküldött szakemberek kedvezően véleményezték az előterjesztett dokumentációt, a tervezett oktatási helyszínt, az infrastrukturális feltételeket. Világos és megvalósítható - írták a jegyzőkönyvbe. A CNEAA küldötteinek megindokolták a szakindítás szükségességét, hisz a székelyföldi iskolákban román- és angoltanár hiány van. - Túl a tanárképzésen, a szak tudományos célkitűzése a román nyelv nemzetiségi iskolákban való tanítási módszertanának kidolgozása - hangsúlyozta dr. Balázs Lajos. A helyszíni szemle után jelentés készül. Ezt terjesztik a CNEAA elé, s ez alapján dönt majd a testület az ideiglenes működési engedély megadásáról. Ezt kell kövesse a kormány döntése, amely határozat formájában kell megjelenjen a Hivatalos Közlönyben. A kormány még nem döntött a korábbi ideiglenes működési engedélyek kérdésében sem. - Időközben Sapientia Tudományegyetem lett a magyar felsőoktatási intézmény neve, mert a CNEAA nem fogadta el a javasolt Erdélyi Magyar Tudományegyetem nevet. /Román-angol szak Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 15./

2001. július 7.

A Sapientia Egyetem csíkszeredai székhelyén dr. Balázs Lajos, a román-angol szak megbízott előkészítője leszögezte, hogy reális szükségletből indultak ki a kar létrehozásakor. Megoldatlan Székelyföldön a román nyelv és irodalom célravezető tanítása. A tanterv, a tankönyv nem megfelelő, de a személyi feltétel sem biztosított. Valahányszor ellenőrzés jött, a végkonklúzió az volt: nem tudnak a magyar gyerekek románul. 1989 után az idehelyezett tanárok zöme hazament. Belőlük lettek az úgynevezett elüldözettek. A megüresedett román tanári állásokat érettségizettek foglalták el. 445 román nyelvtanári állás üres a három székely megyében. Ráadásul az elkövetkező hat esztendőben háromszáz, jelenleg működő tanító-tanár megy nyugdíjba. Ez indokolja a szak indítását. Balázs az oktató személyzet 80-85 százalékát a bukaresti egyetem bölcsész karáról hívta meg. Ugyanakkor a Székelyföldről származó fiatal, induló szakemberek közreműködésére is számítanak. Az egyetem módszertani központ is kíván lenni, mivel kutatni fogja e nyelv tanítását sajátosan a magyar iskolában. Ugyanazon a szinten fogják tanítani a magyar leíró nyelvtant. Bevezetik a román-magyar kontrasztív nyelvtan megnevezésű tantárgyat. Fordítástant is fognak tanítani. A tanszék létrehozásával párhuzamosan a könyvtár létrehozatalán is fáradoznak. Az angol nyelv tanulásához egy nyelvi laboratórium is szükséges, ehhez Magyarországról várnak támogatást. /Daczó Dénes: Minőségi oktatás és kutatási rendszer. Nem diplomagyárba hívjuk a diákokat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

2001. szeptember 1.

/ Pál-Antal Sándor Marosvásárhelyen élő és dolgozó levéltáros-történésznek két szülőfaluja van. Apai ágon Csíkmadarasról, anyai ágon Karcfalváról származik. Csíkmadaras történetét már megírta. Csíkkarcfalva múltját idéző dolgozatát (Alutus Kiadó, Csíkszereda 2001.) nemrég mutatta be dr. Balázs Lajos tanár, a falu napján. A falutörténet felidézte, mit írt a Romániai Magyar Szó 1950 nyarán az akkor ott szolgáló Léstyán Ferencről /Léstyán Ferenc úr a zsírosparasztok koronázatlan királya címmel/. Idézet: "Ők a hit és a vallás erkölcs bajnokai, templomi elölülők, a perselypénzek felosztói, az imperialista politika egyházi lepelbe burkolózó gazfickói. Ez a banda lelt hűséges cinkostársra Léstyán Ferenc plébánosban, aki kényelmesen berendezett plébániáján velük együtt agyalta ki, hogyan kell a vallásosság cégére alatt végrehajtani a háborúra uszító imperialisták parancsait. A plébános úrnak kenetteljes szavakkal hosszú ideig sikerült palástolnia, hogy az amerikai fegyvergyárosok osztalékaiból részesülő Vatikán egyik legmegátalkodottabb székelyföldi ügynöke." A mából visszapillantva az újságíró megjegyezte: nekik, Erdély koronázatlan királyainak, a nehéz börtönöket, Duna-csatornát megjárt papjainknak, igaz embereinknek köszönhetjük, hogy emelt fővel járhatunk az utcán. /B.D.: Koronázatlan királyok. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./

lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-157